Euró, svájci frank, deviza, árfolyam-ingadozás, forintgyengülés. A devizahitelesek számára ezek a kifejezések bizony nem ismeretlenek. A 2008. évben kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzet a devizában felvett hitellel rendelkezők életét napról napra keseríti meg. Vannak, akik már „belebuktak” svájci frankos, vagy éppen euró alapú lakáshitelükbe, sőt már lakásukat is elveszették. Vannak, akik elmaradozva, de próbálják a víz felett tartani a fejüket, esetleg igénybe véve az állam által dobott mentőövet.
A devizahitelekről szóló hírek még most is mindennaposak. Amíg 2011 – ben, 2012 – ben a végtörlesztés, az árfolyamgát lehetőségétől volt hangos a sajtó, ma inkább csak találgatásnak tűnő információk hangzanak el. Így például szárnyra kapott a hír, hogy lesz újabb segítség a devizahiteleseknek, például a 90 napon túli tartozást felhalmozók hiteleit forintra váltanák, és még akár egy részét is elengednék.
A devizahitelekkel kapcsolatosan az új nemzetgazdasági miniszter sajtóban megjelenő véleménye ellentmondásos az előzőekkel, hiszen szerinte nem új mentőövekre van szükség a probléma kezeléséhez, hanem a már alkalmazásban álló eszközök finomítására. Hogy ez pontosan mit is takar mondjuk az árfolyamgát esetében, melyet már a bevezetése óta formálgattak, arra válasz még nincs.
Egy biztos, hogy aki abban bízik, hogy devizahitele majd egy kormányzati döntés nyomán csak úgy köddé válik, csalódni fog. Igazságos döntés lehetne, ha mindenkinek azon az árfolyamon kellene megfizetnie hitelét, amelyen felvette, hiszen az első évek úgyis minden hitel esetében a kamatok megfizetéséről szólnak, tehát még azokat sem veszítené el a hitelező. Persze ez csak a devizahitelesnek lenne jó megoldás, a pénzintézet szép summától esne el, és könnyedén védekezhetne azzal, hogy az árfolyam – ingadozást vállalta az ügyfél a szerződés megkötésekor. Szóval az igazságos verzió is egyelőre mesébe illő. Most nem marad más a devizahitelesek számára, mint a teher további viselése, és fizetés, amíg csak bírják.