A szó elszáll, az írás megmarad. Ez a mondás kifejezetten igaz, amikor valaki albérletben él, és önszántából, vagy a főbérlő kérése miatt kénytelen továbbköltözni. A gondok olyankor keletkeznek, mikor nincs írásbeli szerződés a bérleményt kiadó és a bérbevevő közt.
Sokszor az ingatlant bérbeadónak nem áll érdekében, hogy írásos lakásbérleti szerződést kössön, mert nem akar adózni a bérbeadásból származó jövedelme után. Miután pedig vannak olyan emberek, családok, akik rá vannak kényszerülve, hogy olcsón, és gyorsan jussanak lakhatáshoz, így azok is találnak bérlőt, akik csak szóban kötnek szerződést. Ilyenkor természetesen egyik fél sincs előnyben, mind a bérlő, mind a bérbeadó jócskán meg tudja keseríteni a másik életét, főként, ha az albérlet megszűnésére kerül sor. Nem egy esetben szembesült már bérbeadó azzal, hogy lakását, házát lelakták, a közüzemi számlák rendezésére nem minden esetben került sor. Írásbeli szerződés nélkül elég nehéz bizonyítani, hogy ki is felelős a károkért. Természetesen a bérbevevő is járhat rosszul, mondjuk nem kapja vissza kaucióját mondva csinált indokok miatt, vagy ingóságaitól szabadítják meg. Az írásbeli szerződés tehát mindkét fél számára fontos dokumentum.
A jó lakásbérleti szerződés mindenekelőtt pontosan rögzíti, hogy kik a szerződő felek, név, és alapvető személyazonosító adatok révén. Emellett fontos, hogy szerepeljen a szerződésben, hogy mely ingatlan, mikortól, mennyi időre és mennyiért került bérbeadásra. A bérleti díj kapcsán nemcsak a havonként esedékes összeget kell megjelölni, hanem a fizetés módját, idejét, illetve a bérleti díj emelkedésére vonatkozó paramétereket is. A bérleti szerződésbe jó, ha bekerül, hogy ki és hogyan fizeti meg a rezsit. Akár a bérbeadó, akár a bérbevevő nevén mennek a számlák, fontos, hogy minden megfizetett összegről legyen mindkét félnek igazolása, csakúgy, mint minden pénzátadásról, mely kettejük közt történik. A félreértések elkerülése végett a kezdő óraállásokat is rögzíteni kell. A bérlemény állapotáról is előnyös valamilyen módon feljegyzést készíteni, illetve azt kikötni, hogy felújítás, javítás esetén milyen módon történik az elszámolás a felek közt, például lelakhatja a bérlő, vagy kifizeti a bérbeadó a költségeket.
Annak ellenére, hogy bőven van fontos tartalmi elem, melyet egy jó lakásbérleti szerződés tartalmaz, minden eshetőségre mégsem terjedhet ki. Azokban az esetekben, amikor a lakásbérleti szerződés nem ad választ a felek közt kialakult vitára, az 1993. évi LXXVIII. törvény szabályai a mérvadók.