FKFK » Pénz » A szerencse forgandó, avagy dióhéjban a lottó történetéről
A szerencse forgandó, avagy dióhéjban a lottó történetéről

A szerencse forgandó, avagy dióhéjban a lottó történetéről

2 310 Megtekintés

Szerda? Akkor mehet a skandináv lottó! A szombat az ötös lottóé, míg vasárnapra ott van a hatos lottó izgalma. Ezeket a napokat mindenki tudja, még azok is, akik szerint a lottó nem más, mint a “bolondok adója”, hiszen olyan kicsi a nyerési esély, hogy csak a bolondok reménykednek abban, hogy Fortuna majd rájuk kacsint. Azért még a lottózás “ellenzői” is elmerengnek azon, amikor egy-egy nagyobb nyeremény gyűlik össze valamelyik kedvelt szerencsejátékban, hogy mi mindent tudnának megvalósítani álmaikból, ha hozzájuk kerülne a “nagy pénz”.

Az emberiség XVII. óta ringatja magát abban a hitben, hogy a lehetetlen lehetségessé válhat valami meg nem magyarázható módon, vagyis, hogy van remény arra, hogy kilencven szám közül pont az az öt kerül kisorsolásra, amit a jószerencsében bízó ember a szelvényén bejelölt. Pedig az ötös lottó esetében majdnem 1:44 millióhoz, hogy adott számkombináció lesz a nyerő!

Magának a lottónk az eredete az olaszokhoz kötődik, és politikai gyökerei vannak, ugyanis Genovában, az olasz városállamban ötévente kilencven polgár közül került kiválasztásra a város 5 új vezetője. A polgárok fogadhattak a győztesen kikerülő vezetők kilétére, és aki eltalálta, az jutalomban részesült. Magyarországon a ma is ismert ötös lottó először a kiegyezés évében jelent meg, de komoly ellenállás miatt, miszerint a szerencsejáték lealacsonyítja az állampolgárokat, meg is szüntették. Egészen 1957. márciusáig kellett várni arra, hogy újra szerencsét próbálhassanak a magyarok ezzel a játékkal. Az újraindulás kezdeti időszaka a tárgynyeremények dömpingje volt, lakások, kocsik, üdülők találtak gazdára.

A lottózás történetében már sok álomhatár került átlépésre, így például 1959-ben 1 millió forintos nyeremény ütötte a szerencsés lottózó markát. Jelentős állomás a lottó történetében 1991., amikor életbe lépett az a szabály, miszerint telitalálatos szelvény hiányában az ötös találatokra jutó pénzkeret nem kerül felosztásra. Ennek köszönhetően az első milliós határátlépés után 20 évvel a 10 millió feletti álomhatárt is megugrotta a nyereményösszeg, napjainkra pedig milliárdokról álmodhatnak a lottóban bízó, és hétről hétre nyerésben reménykedő emberek.