Azt hihetnénk, hogy a világ legegyszerűbb dolga a biztonságos otthonunkban, a gépünk előtt ülve megtalálni a nagy Ő-t. Pedig az internetes társkeresés is sok fájdalmas csalódást tud okozni, ha nem készülünk fel a kudarcokra.
A világhálón sokféle társkereső oldal várja a társra vágyókat, hogy olyan teret alakítson ki, ahol előítéletek nélkül, szavakkal ismerhetik meg egymást a párjukat keresők. Sajnos az a fajta szabadság, hogy nem kell minden beszélgetéshez kicsípni magunkat, és nem kell esetleg nem éppen tökéletes alakunk, vagy apró beszédhibánk miatt aggódni, hanem belső értékeinket csillogtathatjuk meg bizony sokakat szabadosságra ösztökél. Így olyanok is regisztrálnak az oldalakon, akik a „láthatatlanságot” arra használják, hogy megvezessenek másokat, kellemetlenkedjenek, csalódást okozzanak. Nem szabad tehát minden szónak, fotónak bedőlni! Egy kis egészséges gyanakvás nem árt, és mielőtt megkondulnának az ember fejében az esküvői harangok érdemes az első találkozásra is sort keríteni. Az egészséges gyanakvás pedig ekkor is ösztökéljen minket éberségre és mindenképpen nyilvános helyen ejtsük meg az első néhány randit.
Fontos, hogy mennyi adatot, információt ad ki magáról az ember, mikor regisztrál egy társkereső oldalon. A kevés információ lehet, hogy nem vonz majd annyi érdeklődőt, de túlságosan kiadni sem szabad magunkat a gyors siker reményében. Hogy miért is? Mert könnyedén nyitott könyv lesz bárki előtt életünk, ha például nevünket, születési dátumunkat pontosan megadjuk, hiszen egy – egy közösségi oldal felkeresésével mindennapjaink tárulhatnak fel egy túl kíváncsi rajongó előtt. Egy arany középutat választva inkább számunkra lényeges dolgokról írjunk, mellyel mások érdeklődést felkelthetjük, de mégse mondunk el vele mindent. Így ha valaki szeretne ismerkedni, lesz számára még felderíteni való személyünkkel kapcsolatban.
Érdemes még a társkeresés megkezdése előtt leszögezni magunkban, hogy kit is keresünk, mit is szeretnénk pontosan, hogy ezek alapján szelektálhassunk majd a jelentkezők közt. Csak azért ne csevegjünk senkivel, mert sajnáljuk és nincs szívünk nemet mondani, és közben halogatjuk a találkozást, egyszóval áltatjuk. Ha valaki már látatlanul sem tudja leveleivel, szavaival elnyerni tetszésünket, akkor ne játszunk vele, vagy tartsuk talonban, hiszen egyik félnek sem válik javára az időhúzás. Népes rajongótábort azért sem jó fenntartani, mert könnyen függővé válik az ember, háttérbe szorul a társkeresés kitűzött célja, és lehet, hogy elvész a sok rajongó közt az igazi társ.