Már a csapból is a deviza folyik, mondhatnák azok, akiket nem érint a devizahitelek sorsa. Július negyedike óta, amikor is az Országgyűlés törvénybe rögzítette a tisztességtelenség elvét, már várható volt, hogy a bankok, pénzintézetek nem fogják elfogadni pereskedés nélkül azt, hogy jogtalanul jártak el devizahiteles ügyfeleikkel szemben és ezzel jelentős anyagi kárt okoztak számukra.
A devizaperek a Fővárosi Törvényszéken zajlanak, augusztus második felétől kezdődően. A perek a bankok, pénzintézetek keresetére indulhattak meg, de a keresetek jó részét formai és egyéb hiányosságok kapcsán már per előtt elutasította a Törvényszék.
A tárgyalások során a Fővárosi Törvényszék azokat a kereseteket utasítja el, melyeknél egyértelmű, hogy a szerződésmódosítások tisztességtelenül történtek, miután a Kúria által felállított 7 elvnek nem felelnek meg. A 7 elv szerint az egyoldalú szerződésmódosítás csak akkor lehet tisztességes, ha az erre vonatkozó megfogalmazás egyértelmű és érthető, valamint érvényesül a tételes meghatározás elve. Ezek mellett az objektivitás, az arányosság és a ténylegesség, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvének meglétét kell igazolni a pereskedő banknak, pénzintézetnek ahhoz, hogy keresetének helyt adjanak.
Egyelőre a tárgyalások mérlege a következőképpen áll a tisztességtelenség vélelemének megdöntésében. Számos bank, pénzintézet esetében az ítélet elhalasztásával végződött a tárgyalás, hét esetben viszont egyértelműen igazolódott a tisztességtelen eljárás. Ez a hét viszont újdonságot hozott, mert két pénzintézet esetében is megdőlni látszik a tisztességtelenség elvének vélelme, és így részlegesen elfogadásra került az ő keresetük. Továbbá egy takarékszövetkezet ügyben a Fővárosi Törvényszéknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia.