Nem könnyű a lépés a sok hívó szó ellenére sem, amikor abban kell a végső döntést meghozni, hogy nekivágjon-e az ember külföldnek, vagy sem. Egy új életforma kialakítása sok előnnyel, de lemondással is jár. Külföldön dolgozni annyit jelent, mint hosszabb időre elválni otthonunktól, szeretteinktől, megszokott dolgainktól. Igaz, egy jó külföldi munkahely jelentheti azt, hogy az itthoni anyagi, esetleg munkanélküliséggel tetézett gondjainkra megoldás kapunk.
Ha valaki eldönti, hogy idegen országban kíván pénzt keresni, akkor abban is lépnie kell, hogy hazai életének eddigi “elemeivel” mit kíván tenni. Értendő ez alatt, ha még van itthon munkája, ha családos, és netán saját ingatlannal is rendelkezik. Egyszerre minden hidat felégetni, vagyis munkát és lakhatást is feladva, családot a hátunkra kapva nekivágni nem könnyű, és talán nem is a legokosabb lépés. Sokan éppen ezért, akik családosak, kis lépésekben haladnak előre. Általában a családfő utazik ki elsőnek, és teremti meg a megélhetés alapjait. Sokszor, ha van még munkahelye a külföldre kacsingató embernek, és jó a kapcsolata a munkáltatóval, akkor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére is lehetőség nyílik. Így, ha mégse abból a kolbászból van a kerítés, amelyre a fogunk fáj, még van visszaút.
Persze nem csak családos emberek indulnak neki, hogy külföldön kamatoztassák munkaerejüket. Nagyon sokszor az országot elhagyó emberek éppen a munkanélküliség elől menekülnek el a határokon túlra. Talán a külföldi munkavégzés szempontjából azok vannak a legkönnyebb helyzetben, akik sem családot, sem biztos munkát, sem ingatlant nem hagynak maguk után. De vajon mit tegyen az, akinek se kutyája, se macskája, munka miatt külföldre kell mennie, de ott a lakás, a ház, amiről valahogy gondoskodnia kell, főleg, ha még hitel is van rajta? Bizony, nem egyszerű a döntés: maradjon üresen az ingatlan, vagy legyen kiadva bérlőnek? Harmadik lehetőség maximum az eladás, de a mai ingatlanpiacon reális áron erre kicsi az esély, és jelzálogos, devizahiteles lakásnál nem megoldható.
Előnye és hátránya mindkettőnek van. Ha üres a lakás, nem kell attól félni, hogy lelakják, hogy nem lesz hova hazatérni majd, hogy kifizetetlen számlák várják haza a tulajdonost. Hátránya, hogy a lakás amortizálódik akkor is, ha nem lakják, és bizonyos költségeket, például ingatlanadó, kommunális adó, közös költség, fűtési alapdíj, így is, úgy is meg kell fizetni utána. Emellett még attól is lehet tartani, hogy ha bármi gond van a lakásban, házban, akkor a bérlő észleli, elhárítja, ha üres, akkor már kérdéses, lesz-e aki foglalkozik vele. A legjobb, ha az ember jól végiggondolja, hogy melyik eshetőség számára a kevésbé problémás. Emellett, akár üres, akár lakott a lakás, kell valaki, akiben megbízhat, és aki kezébe veszi az ingatlan sorsát, amíg az ember a megélhetéséért külföldön dolgozik. Ha a bérleménybe való kiadás mellett dönt valaki, három lényeges pontra mindenképpen oda kell figyelni: olyan bérlőt válasszon, akit ismer, vagy ismerős ajánl, így kisebb a “pofára esés” lehetősége. Emellett az írásbeli és részletes tartalmú lakásbérleti szerződés, valamint a közművel felé az órák átíratása mindig történjen meg!