A nyár rengeteg élvezhető előnye mellett sajnos olyan kellemetlenségekkel is szembe kell nézni a strandon, tóparton, nyaralóhelyen, vagy akár csak játszótéren szabadságukat, idejüket töltő embereknek, mint a rovarcsípések. A szúnyogok idén nagy erejű támadásba lendültek, de mellettük a darazsak, méhek, a hangyák, sőt a pókok is fájdalmas „sebeket” ejthetnek rajtunk. Sőt, a rovarok mellett még jó néhány növény is ártalmas tud lenni egészségünkre, például a pár éve ismertté vált kaukázusi medvetalp.
A gyermekek esetében mindenképpen fontos, de a felnőtteknél sem árt, ha időben felkészülünk a rovarcsípések kezelésére. A legfontosabb, hogy legyen elég információnk, hogy milyen tünetekre kell számítani, és milyen megoldások alkalmazhatók a különböző rovarcsípések esetén. A legtöbb rovarcsípés kellemetlen helyi tünetekkel jár, mint égető érzés, viszketés, vörös duzzanat. Ezek a kevésbé veszélyes következményei a csípéseknek. Amennyiben viszont allergiás a megcsípett személy, akkor már az egész test érintetté válik. Vagyis nemcsak a csípés helye kezd el viszketni, duzzadni. A csalánkiütés és a vizenyő sem kizárt az enyhe fokú allergiás reakció esetén. Súlyosabb esetben az allergiás embernél a rovarcsípésre való reakció sokkot vált ki. Ez az úgynevezett anafilaxiás sokk, melynek tünetegyüttesébe beletartozik a szapora szívveréstől, az eszméletvesztésig a hasmenés, hányás, zavartság, vérnyomásesés és sajnos a leggyakrabban halált okozó gégeödéma is.
A csípések kezelése az anafilaxiás sokkot okozó eseteket kivéve házilag is elvégezhető, mivel, ha nincs allergia, akkor a szervezet immunrendszere megküzd a szervezetbe kerülő méreganyaggal. Ebben a folyamatban azonban egyszerű házi praktikákkal, vagy akár a ma már elismert és forgalmazott homeopátiás szerekkel megtámogathatjuk szervezetünket. Ehhez természetesen tudni kell, hogy adott rovar csípésére mi lehet az enyhülést adó eljárás. Az ecet kiváló gyógymód darázscsípés, illetve a kellemetlenkedő szúnyogok okozta sérülések borogatására. Az almaecet pedig igazi gyógyszer a bőrnek, amikor a szúnyogcsípések miatt az ember szinte levakarná már a bőrét. A méh- és hangyacsípés viszont savas váladékú, ezért ilyenkor lúgos oldattal kell a csípés helyét kezelni, például szódabikarbónából és vízből készült pasztával.
A méh- és darázscsípésre való allergia szerencsére már kivizsgálható, és a súlyos tünetek elkerülésére is vannak ügynevezett antihisztamin gyógyszerek, illetve egy auto-injektor, amely a fulladást akadályozza meg. Ezeket az allergiás embernek mindig magával kell hordania és csípés esetén azonnal alkalmazni, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik.